Helyszínekről

Magyarország

Nem a méret a lényeg. Igaz, Magyarország kis ország, de elképzelhetetlenül sok szépség található határain belül. Változatos tájak tarkítják területét. Kultúrája teret ad tradicionális fatemplomoknak és vibráló modern éjszakai kluboknak egyaránt. Budapest a zene és a művészetek otthona, a világ egyik legnagyszerűbb Operaházával, számos múzeumaival és galériáival várja az idelátogatót.

Budapest

Budapest hajnalban a legszebb, amikor a nap lassan emelkedik fel a síkság felől. Lágy pasztellfénnyel rajzolja körül Pestet, és mint egy erős reflektor, Buda épületeit pásztázza. Arany szikrát vetnek az ablakok a Várhegyen. És Budapest éjjel is káprázatos látványt nyújt. A Lánchíd lámpafüzért visel, s a középületek, a Parlament, az Opera, a királyi palota s a Várnegyed díszkivilágításba öltözik. Könnyű Budapestnek úgy játszania a fénnyel, mint egy előkelő hölgynek az ékszereivel, hisz minden jól áll neki. A reggel, az este és a nappal is, amikor a város él, lüktet, s a más országokból érkezett látogató úgy érzi, minden sarkon történik valami érdekes.

Több főváros épült folyó partján, s az sem egyedülálló, hogy a vízi út épp a történelmi központon halad át. De az, hogy a folyó olyan széles, olyan méltóságosan nagy legyen, mint a Duna Budapestnél, már ritkaság. Az meg egyedülállóan különleges adottság, hogy a bal és a jobb part tökéletes kontrasztja egymásnak. Buda hegyekre épült, s ezek közül kettő, a Várhegy és a Gellért-hegy majdhogynem a „lábát lógatja” a vízbe. Velük szemben Pest olyan lapos, mint a régmúlt századok városlakóinak kemencében sült lángos-kenyere. Nincs abban semmi túlzás, hogy Budapest Európa egyik legszebb és legszebb fekvésű fővárosa. A magyarországi védendő értékek közül elsőként került fel az UNESCO világörökség-listájára a budai Duna-part a Gellért Szállótól a Várhegyen át a Margit hídig, Pesten pedig a Parlamenttől a Petőfi hídig, és az Andrássy út végig a Városliget szélén álló millenniumi emlékműig.

A legek képzeletbeli krónikájába is számtalanszor feljegyezték már a közel kétmilliós Budapestet. Itt épült a kontinens első földalattija. Nincs még egy európai város, amelyik annyi híres filmest adott volna a 20. század elején Hollywoodnak, mint Budapest. Világhírű feltalálók – például a villanymozdony atyja, Kandó Kálmán, vagy a gyufa egyik kitalálója, Irinyi János –, művészek lakhelye volt a város. Budapesten élt a két neves magyar zeneszerző, Bartók Béla és Kodály Zoltán. És itt született a Nobel-díjas magyar író, Kertész Imre.

Budapest első számú turistalátványossága

Európa több fővárosával ellentétben Budán a királyi vár hegytetőn áll, ahogy a meséken felnőtt utazók ezt el is várják. A Budavári Palota a város szinte minden részéről látható, teljes szépségében.

Nem egy vár épült ezen a helyen, hanem három. Az első a 13. században, a tatárjárás után, hogy kőfalaival dacoljon az ellenséges támadásokkal. Kevés emlék és leírás maradt fenn róla, de egyes szakaszai a régészeti ásatások során előkerültek. A várat a 14. században először gótikus stílusban bővítették, majd az egyik leghíresebb magyar király, Mátyás uralkodása idején messze földön híres reneszánsz palota lett belőle.

Amikor a törökök 1541-ben harc nélkül elfoglalták Budát, a középkori épületek épségben maradtak. A későbbi ostromok, tűzvészek, földrengések, nagy erejű lőporrobbanások azonban nagy kárt tettek bennük. Gyakran kellett javítani a városfalakat, új bástyák épültek, s a vár ma is látható erődítményrendszerének egy része a török korból származik.

A közel 150 éves török uralomnak véget vető három hónapos ostrom után eljött a várépítés harmadik korszaka. Eltakarították a romokat, feltöltötték a pincéket, és 1714-ben elkezdődött a mai barokk palotarendszer építése, amelyet a 19. században tovább bővítettek. A királyi palota a második világháború idején kiégett, elpusztultak értékes bútorai, festményei. Az épület a felújítása után kulturális központ lett. Itt kapott helyet a Magyar Nemzeti Galéria, termeiben állandó kiállításon mutatják be a középkor, a reneszánsz és a barokk kor művészetét, és a leghíresebb magyar festők munkáit. A palotaegyüttes ad otthont a Budapesti Történeti Múzeumnak, a Kortárs Művészeti Múzeumnak és Magyarország főkönyvtárának, a Széchényi Könyvtárnak is. A palotához a Várnegyed különleges járművével, a Duna-partról a hegyre felkúszó kötélvasúttal is eljuthatunk. A Sikló korhű állomásaival és kocsijaival ugyanolyan hangulatot áraszt, mint a 19. században.

Egyedülálló budai látványosság a kapuk mögött

Amikor a budapestiek a Várról beszélnek, nemcsak a palotára, hanem a Várhegyen épült középkori városra gondolnak, amelynek bájos terein, kanyargós szűk utcáin, remek kilátást nyújtó sétányain szívesen időznek.

Királyi esküvők temploma

Az ország egyik legszebb gótikus temploma az 1709-es évi pestisjárvány emlékéül emelt Szentháromság-szobor szomszédságában áll. A Nagyboldogasszony-templomot – vagy ahogy legtöbben ismerik, Mátyás-templomot – az első várat alapító király, IV. Béla uralkodása idején építették. A későbbi uralkodók mind alakítottak rajta valamit, hozzáépítettek egy tornyot, egy kaput, bővítették az épületet, ami egy időben koronázási templom is volt. Leggyakrabban használt nevét a messze földön híres magyar királyról, Mátyásról kapta, aki két esküvőjét is itt tartotta.

Az egyetlen bástya, ahol sohasem szolgáltak katonák

Ha este a Duna felőli oldalon sétálunk fel a Várba, a Halászbástya fényben ragyogó hófehér tornyai mint megannyi cukorsüveg magasodnak fölöttünk. A látogató tündéreket képzel a falak közé, nem városvédő harcosokat, pedig a bástya elnevezés rájuk utal. A Halászbástya azonban sohasem szolgált védelmi célokat. Kilátóterasznak és a városképet gazdagító épületnek szánták 1905-ben. A Várhegyet övező egykori városfalak vonalát követve, a középkori halpiactér mellett épült. S hogy mi köze a halászokhoz? Hajdan a halászcéh feladata volt gondoskodni a vár itt húzódó szakaszának védelméről.

Az első állandó híd Buda és Pest között

A Lánchíd Budapest jelképe, az első állandó híd a magyarországi és második a Duna teljes szakaszán.

Először rév szállította át a fontos kereskedelmi útvonalat kettészelő folyón az utasokat, de már a 15. század elején hajóhíd állt a vízen. Télen a befagyott Dunán gyalog és szekérrel is át lehetett kelni, de jégzajláskor teljesen megszűnt az összeköttetés a két part között. Gróf Széchenyi István – aki legendásan sokat tett az ország és a város fejlődéséért – 1820 dermesztően fagyos decemberében teljes hétig várakozott, mire talált egy hajóst, aki elég merész volt ahhoz, hogy a mozgó jégtáblák között átszállítsa őt Pestről Budára. Akkor jelentette ki, hogy egyévi jövedelmét adná egy állandó híd megépítésére.

Parlament

Kedvelték a pompát és a gazdag díszítést a 19. század második felének városrendezői, építtetői. Bizonyíték erre Európa egyik legszebb parlamentje a pesti Duna parton. Az eklektikus épület a kor sajátos művészeti gyűjteménye gótikus tornyaival, kőcsipkéivel, a külsejét díszítő 88 szoborral, barokk térhatású díszlépcsőházával, freskóival, mozaikablakaival, gobelinjeivel, festményeivel.

Esztergom - Magyarország legnagyobb temploma

A Duna menti városok különleges arcukat mutatják a hajón utazóknak. Esztergom, a harmincezres kisváros bazilikája és egykori várának falai méltóságot árasztva magasodnak a Duna jobb partján. A 19. századi bazilika nemcsak a méreteivel egyedülálló – ez az ország legnagyobb temploma –, hanem oltárképe is különleges. A Madonna mennybemenetelét ábrázoló festmény a világon a legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárkép.

A tekintélyes templombelsőben látható a magyar reneszánsz egyetlen, épségben fennmaradt emléke, az 1500-as évek legelején, vörös márványból épült Bakócz-kápolna. A Főszékesegyházi Kincstár a magyar egyházi kincsek leggazdagabb gyűjteménye. Esztergom a magyar katolikus egyház feje, az esztergomi érsek székhelye. A prímási palotában látható a Keresztény Múzeum értékes képzőművészeti anyaga.

A várhegyen 972-ben épült az első erődítmény. Itt született az állam- és egyházalapító magyar király, Szent István. Ezért is nevezik Esztergomot Magyarország bölcsőjének. A hajdani palotaépületekre ma a 12. századi várkápolna és Esztergom egyik jelképe, a rózsaablak emlékeztet.

Kecskemét

Kecskemét, Bács-Kiskun megye székhelye a Kelet-Nyugat-, illetve az Észak-Dél irányú főközlekedési utak kereszteződésében helyezkedik el. Gyönyörű középületei régmúlt korokról mesélnek, múzeumai, galériái jelentős kulturális értékeket hordoznak. A "hírös" város a történelmi hagyományok és a modern törekvések együttélésének a helyszíne. Az itteni tudományos intézetek munkája révén Kecskemét a hazai kertgazdálkodás egyik központja lett. A XIX. század végén, XX. század elején a város előrehaladását szolgálta a színház, a könyvtár, a múzeum és a művésztelep alapítása is. Világhírű az itteni rajzfilmgyártás, nemzetközi érdeklődés mutatkozik a zenei és a zománcművészeti alkotóműhelyek iránt.

Szekszárd

Szekszárdon már a római korban fejlett szőlőkultúra létezett. 1987- ben a Nemzetközi Borászati Hivataltól megkapta „A szőlő és a bor nemzetközi városa„ címet. A Szekszárdi Borút jellegzetes, csak itt termő hungarikum bora a Szekszárdi kadarka. De Szekszárdról származik a három vörösbor házasításával készülő bikavér is!

Béla király 1061-ben bencés apátságot alapított itt, amelynek romjait a klasszicista stílusú régi Vármegyeháza belső udvarán leljük. A török uralom alatt a város szinte teljesen elpusztult, később német ajkúakkal telepítették be. Az első telepesek a 17. század elején érkeztek a térségbe, hozzájárulva a város és környéke kultúrájának fejlődéséhez. Szekszárdon működik az ország egyetlen vidéki német nyelvű színháza, a Deutsche Bühne Ungarn. A hagyományőrző kézművesség képviselője az országban egyedülálló „Mézédes Emlékeink” Mézeskalácsos, Gyertyaöntő és Cukorkakészítő Múzeum és üzlet.

Szekszárdi Borút egyik látványossága Sióagárd-Leányvár mintegy 340 pincéből álló pincefaluja

Pécs

A Dunántúl legnagyobb városát nemcsak azért nevezik a „mediterrán hangulatok” városának, mert nyaranta a kávézók teraszain éjjelig folyik a társasági élet, hanem szubmediterrán éghajlata miatt is. A kertekben megterem a füge – ez Magyarországon különlegesség –, s tavasszal a déli országokra jellemző növények is virítanak a város fölé emelkedő hegy, a Mecsek déli lejtőin.

Már kétezer évvel ezelőtt virágzó város volt ezen a helyen, ahol a Római Birodalom kelet–nyugati főútvonala, az úgynevezett „Mediterrán út” húzódott. Sopianae (Pécs) az 1. században épült, s utolsó nagy korszaka a 4. századra esett. Ekkor készültek az ókeresztény sírkamrák, amelyek közül az elsőt a 18. század végén fedezték fel. Beépített városrészen, a Dóm tér alatt, öt-hat méter mélyen folynak az ásatások. A freskókkal díszített, egymás közelében álló, boltíves mauzóleumok közül több már látogatható. A páratlan műemlékegyüttest az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.

Pécsett alapították 1367-ben az ország első egyetemét, és az első nyilvános könyvtárat 1774-ben. Püspöksége is az elsők között volt 1009-ben. Nem sokkal később kezdték építeni a székesegyházat, ami az évszázadok során többször újjáépült; az altemplomtól fölfelé haladva nyomon követhető a különböző korok és stílusok egymásra rétegződése. Érdekesség, hogy a székesegyház cölöpökön áll, mert a talajt folyamatosan mossa, mozgatja a Mecsekről aláfutó föld alatti vízáram.

Az ország 150 éves török hódoltságának legjelentősebb műemlékei Pécsett találhatóak. Többek között Jakováli Hasszán pasa dzsámija és a főtér kerek kupolás katolikus temploma, egy korábbi török dzsámi, amelynek tetején a félholdra ráillesztett kereszt hirdeti a kereszténység győzelmét e régióban.

Pécsnek több világhírű gyára van. Itt működik a mai Magyarország legrégibb pezsgőgyára és legrégebbi sörgyára. A 150 éves Zsolnay Porcelán Manufaktúrában a gyönyörű porcelánedényeken és dísztárgyakon kívül pirogránitot is gyártanak. Pécs városképének különlegessége ez az épületkerámia, amelyet nem csak a korabeli szecesszió alkalmazott, de a ma épülő legmodernebb épületek díszítésére is használják.

Villány

A Villányi-hegység napos lejtőin már a római korban is foglalkoztak szőlőműveléssel. Ma a villányi borvidék az egyik leghíresebb az országban, a 11 falun átvezető Villányi Borúton kitűnő vörös- és fehérborokat is kóstolhatunk. Villány községben – ahol minden páratlan esztendő októberében vörösborfesztivált rendeznek – bormúzeumot is kialakítottak a vidék borkultúrájának megismertetésére.

Villánykövesd, Palkonya

Pécstől délre utazva érjük el a páratlan látványt nyújtó pincefalvakat. Villánykövesden, a domboldalon két, helyenként három szinten húzódnak a pinceutcák. A kicsi házak – amelyek a pincéket rejtik – szorosan egymáshoz simulnak. A védett műemlékegyüttes előtt gyakran tartanak folklórprogramokat. A közeli Palkonyán a 19. században épült a műemléki védelem alatt álló pincesor. A falu másik érdekes műemléke a magyar körtemplomok legszebbike, a vörös kupolás Szent Erzsébet-templom.

Eger - Tokaj

Észak-Magyarország a meglepetések és különleges értékek földje, ahol „minden lépés új élmény”. Itt van az ország legmagasabb hegycsúcsa, a Kékestető, Vizsolyban megcsodálhatjuk az első magyar nyelvű, nyomtatott Bibliát a XVI. századból. Zemplén erdeiben Magyarország legrégibb erdei kisvasútja zakatol, Tokaj-Hegyalja pincéiben nemesedik a világon legismertebb magyar bor, a Tokaji aszú...

A tokaji nemes nedűkről nem is kell sok szót ejteni, hiszen ki ne ismerné a mámorítóan édes többputtonyos aszút, az egyedülálló szamorodnit, az illatos furmintot és sárgamuskotály borokat? Szakemberek szerint számtalan körülmény szerencsés egybeesése eredményezi a borok különleges zamatát. Kell hozzá az itt található kivételesen gazdag vulkanikus talaj, a kedvező fekvésű lejtők, a Tisza és a Bodrog folyók keltette őszi, párás reggelek, az itt növő tölgyfákból készült hordók, a nemes penésszel borított kőpincék, valamint a borkészítők szakértelme, és máris kész a tokaji, a „királyok bora, a borok királya”, ahogyan XIV. Lajos francia király nevezte ezt a nedűt. A borvidék borászainak termékeit számos világversenyen arany- és ezüstéremmel díjazzák.

Tokaj városa a 19. században nyerte el mai arculatát, ekkor épültek a görög kereskedők házai a mai Kossuth tér környékén, amelyek kapuján ma is látható a kereskedők emblémája. Ekkor készültek el a Kossuth tér palotái és az Arany Sas Fogadó, hogy aztán majd a 20. század elején a római katolikus templommal kiegészülve önállóteret alkossanak. A város különlegessége a 19. század végén épült Zsinagóga, ma kulturális és konferenciaközpont, valamint a Patkó-bánya, amely lenyűgöző szabadtéri előadásoknak ad otthont. A kisváros leghíresebb építményei a pincék. A mai belváros alatt húzódó pincerendszer többszáz éves, egyes pincéiben már a 15•16. században is bort tároltak. Ezek közül is kiemelkedő a város főterén található Rákóczi-pince, amelyben a hagyomány szerint Szapolyai Jánost 1526-ban királlyá választották.

A térség települései közül Tokajnak a legjelentősebbek a borkultuszhoz kapcsolódó hagyományai. Már a 18. században is dínom-dánommal és bálokkal ünnepelték a szüretet, a 19. század elejétől fogva pedig a környékbeli diákság bordalokat énekelve, Bacchus szobrát kísérve vonult fel Tokaj utcáin. Ebből a hagyományból alakult ki a szüreti felvonulás, amely mára több százezer vendéget csalogat a városba évről évre.

Akik már jártak itt, azok ékszerdobozként emlegetik Eger városát. Nem véletlen, hogy évek óta az ország leglátogatottabb városai közé tartozik.

Az északi régió történelmi városa, az évszázadok során számos fontos esemény színtere volt, mégis minden magyar számára egyet jelent a hősies helytállással, a kitartással, a hazaszeretettel, amelyre példát Dobó István várkapitány és az egri várvédők adtak az 1552-es törökök elleni harcok során. A nyolcvanezres török hódító sereggel szemben kétezer katona és városlakó védelmezte 38 napon keresztül sikeresen az erődítményt. Tettük aranybetűvel szerepel a magyar történelem lapjain.

Romantikus sétákat tehetnek a turisták a vár alatt húzódó egységes barokk belváros zegzugos utcáiban. A város főterét, a Dobó teret hazánk egyik legszebb barokk temploma, a Minorita templom uralja. Szép, arányos épület a Líceum, amely ma főiskolának ad helyet, és csillagvizsgáló tornyában látogatható a Közép- Európában egyetlen, ma is működő camera obscura szerkezet. A törökök is használták a város területén feltörő hévizeket, ennek szép emléke az egyedülálló hangulatú műemlék Török fürdő. Szomszédságában az Egri Termálfürdő gyönyörű környezetben várja a strandolókat.

Eger a központja az ötezer hektáros történelmi borvidéknek, amely hazája az egyik legismertebb magyar bornak, az Egri Bikavérnek. A városban szinte minden a borról szól, hiszen a szőlőművelés kezdetei már a XI. században megjelentek, és annak ellenére, hogy a törökök nem ihattak bort, uralmuk alatt sem sorvadt el ez a mesterség. Sok családban évszázadokon átívelő hagyomány a borkészítés mestersége, amelyet a polgári foglalkozásuk mellett gyakorolnak.

Ha megszomjazott és megéhezett a kedves utazó, akkor a város hangulatos borozóit, a hegy levével készült ételeket kínáló vendéglőket és a várost övező borospincéket, így a Szépasszonyvölgyet sem kerülheti el. A tüzes, mélyvörös cuvee, az Egri Bikavér a borvidék zászlósbora, de mellette a zamatos fehér Egri Leányka és más egri borok is egyre ismertebbek. Híresek az egri borászok is, pincészeteik azt is reprezentálják, hogy az új borásznemzedék, amely egyre népesebb a borvidéken, a tradíciót és a korszerű technológiát ötvözve olyan borokat készít, amelyeket a világ nagy borversenyein rendre éremmel díjaznak.

Gasztronómiánk rejtelmei

Bár Magyarország tradicionális konyhájáról ismereteket szerezni időigényes folyamat, tele van kellemes meglepetéssel. Az első falat előtt, mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy nagy az esély a függőség kialakulására. Az országba visszatérő külföldiek gyakran reszketve sóvárognak egy nagy adag kiváló minőségű libamájért, gesztenyepüréért vagy töltött káposztáért.

Az ezeréves Magyarország konyhája, kultúrájához hasonlóan, izgalmas kettőséggel bír, okosan keverve a kelet misztikáját a nyugat tradíciójával. A határok folyamatos változásával, számtalan nemzet talált otthonra Magyarországon, idegen népcsoportok jöttek és mentek. Konyhaművészeti szempontból a történelmi változásoknak rengeteg pozitív hatása volt. Századokon át a magyarok minden értékes hozzávalót átvettek a szomszédos népektől, ezeket adagolták ételeikhez, úgy finomították, hogy az megfeleljen ízlésvilágunknak. Mesterszakácsaink folyamatosan figyelemmel kísérték Európa legújabb trendjeit, ezért a legtöbb magyar specialitásban fellelhetőek az olasz Renaissance vagy a 19.századi francia konyha jegyei.

A magyar gasztronómia nyitott az újításra, de a tradicionális ízesítések és hozzávalók mindig is elsődlegesek voltak. A kulináris tapasztalat évekre megmarad mindenki emlékezetében és erős a vágy, hogy az egész világnak meséljünk róla.

A különleges tájjellegű ételek, a világszerte ismert hungaricumok: a paprika, a pálinka, s a híres magyar borok – közös, kulturális örökségünk elválaszthatatlan részét képezik. A magyar szőlő- és bortermelés évezredes múltra tekint vissza, ennek hagyományait őrzik a mai szőlészek és borászok. A bor egyben a magyar történelem, kultúra és gasztronómia egyik meghatározó eleme. Magyarország 22 borvidéke és borútja változatos borkínálattal, csodálatos dűlőkkel, gyönyörű pincékkel és a hagyományos magyar vendégszeretettel várják a borbarátokat.

A bor szülőhelyével való találkozás mindig különleges élmény. A szőlőtáblák között megbúvó évszázados pincék, a varázslatos pincefaluk, az élénkzöldben harsogó borvidékek a túrázóknak különleges hangulatot kínálnak. A magyar konyhának sokszínűsége ellenére határozott egyénisége van. Magán viseli az évszázadokkal ezelőtt élt pásztorok, halászok, vadászok ételkészítési szokásait éppúgy, mint a nagy reneszánsz uralkodó Mátyás király olasz házasságának köszönhető mediterrán hatásokat. A magyarok nem csupán enni szeretnek, hanem főzni is, erről tanúskodik a számtalan főzőverseny, szakácsnap, vagy böllértalálkozó, a már Hungaricumnak számító gasztronómiai rendezvények, mint a halászléfőző fesztiválok, tökfesztiválok, vagy éppen a tematikus utak, amelyek egy-egy gasztronómiai termékre épülnek.